– Hogy bírod? – kérdezik tőlem gyakran, pedig a válasz egyszerű: szeretem! Nem vagyok (teljesen) hülye, nincsenek mazochista hajlamaim se, nem “felkelni és dolgozni menni” szeretek, hanem beülni az autóba azzal a tudattal, ami vár majd rám, fűszerezve az új kalandok reményével, a lehetőséggel, hogy keresztül-kasul száguldozzam a városon… Ha… Tovább olvasom
Gyermekként – az “átkosban” cseperedve – egy vágyam volt: a szabadság! Ennek persze a politikához semmi köze nem volt! Ha nem is egyedi, de szokványosnak semmiképp nem mondható életkörülményeim váltották ki, hogy csak egy dolog lebegett a szemem előtt: mielőbb szabadnak lenni, a saját életemről magam rendelkezni! Együtt nőttem fel… Tovább olvasom
Futni jó! Már annak, aki szereti és bírja is, de nem véletlen, hogy a sportok legnépszerűbbjének egyike… Csak futsz, és célba érsz! Eközben megtanít, hogy nem csak a cél, hanem az odavezető út is fontos… Ha megfelelő felkészülés után figyelembe veszed a pálya sajátosságait, betartod a szabályokat és a cél… Tovább olvasom
– Szégyellem hogy magyar vagyok! – Hallottam a tömegből egy jólszituált középkorú hölgy szájából, miközben a tüntetésen csatlakozni készültünk a többiekhez. És bárcsak azt mondhatnám: nem tudom ez milyen érzés, én büszke magyar vagyok! De sajnos ez nem igaz… Az elmúlt években a büszkeség elkopott, a remény elfogyott! Az első… Tovább olvasom
A Blaha mióta az eszemet tudom, különleges hely volt – a város szíve. Egykor a Nemzeti Színház helye. Már rég megváltozott a hangulata, korábban is írtam róla. Ezúttal éjjel kellett ott várakozzak… Hat felnőtt négy gyerekkel… Talán észre se venném őket, ha nem üvöltene a zene. Épp Majkát nyomnak… A férfiak… Tovább olvasom
Nézem az utcán az üresen vigyorgó plakátokat… Felidézik bennem az elmúlt hetekben oly sokszor végighallgatott lózungokat: pont olyan értelmetlenek voltak, mint ezek a kampányfotós vigyorok, így urnazárás után! Éjszaka van, szinte fájó a csend… de nincs szó, amivel megtörhetném! A körútra érve már zajosabb a helyzet: senki nem tudja, miért,… Tovább olvasom
Emlékszem, amikor kicsi voltam azt tanultuk, hogy Magyarország Közép-Európában fekszik. (Azóta kicsit a Balkán felé sodródtunk, de az egy másik történet…) Megtanultuk az országokat, azok fővárosait, jellemző tulajdonságait. A szomszédos (szocialista) országokét részletesebben, a távolabbiakat futólag. És megtanultuk a “legfontosabbat”: míg nálunk épül és virágzik a szocialista nemzet, addig a… Tovább olvasom
Tanulni, tanulni, tanulni – az élet egyik legnagyobb bölcsessége számomra! Nem azért, mert Lenin bácsi erre biztatott, hanem mert elég hamar felismertem, hogy a megszerzett tudás, tapasztalat az egyetlen olyan kincsünk, amiből bármikor építkezni, alkotni lehet, miközben senki nem veheti el tőlünk! Tanulni, tanulni, tanulni – a Lenini elvet álmunkból… Tovább olvasom
Nézem a videót, mely a nőket mutatja be a világ minden tájáról… Csodaszép, és jó, hogy van egy ilyen, hogy lássák az emberek: a nő – lehet bármilyen a helyzete – minden országban, vallásban, kultúrában NŐ! És ugyanaz az üzenete, ugyanolyan szép, megindító… Bárhogy is tartja a nemzetsége, vagy épp… Tovább olvasom
Hallgatom az MTI legfrissebb híreit az autóban… “Maradnak a kíméletlen mínuszok” – mondják a végén, minek hallatára azonnal végigfut a hátamon a hideg! Gyorsan megnyugtatom magam: az autóban 24 fok van, így kellemes körülmények közepette száguldozhatok melegebb égtájakra… Közben azért lopva rápillantok a műszerfalra: 3 fok, pluszban! Nekem kutyahideg, és… Tovább olvasom