Dózsa György (ük)unokája

Én csak élni szeretnék! Lehetőleg a saját hazámban… Élni, és nem csak túlélni! Azt azonban nehezen tudom életnek hívni, ha napi 12-16 órányi munkával is csak annyit lehet elérni, hogy fedél van a fejed felett és esetleg étel az asztalon. Nem vitatom, hogy ezek az élet alapszükségletei közé tartoznak, mégis: emberi életnek azért én kicsit …
Continue reading Dózsa György (ük)unokája

Volt egy pillanat…

Igen, egy pillanatra elhittem, hogy létezik Magyarországon valami Ellenzékféle! Egy pillanatra feledni tudtam, mit az elmúlt nyolc évben tettek, vagy amit tenniük kellett volna… Egy pillanatra megfeledkeztem arról, hogy vagy ENNYIRE alkalmatlanok, mint azt a választások idején demonstrálták, vagy ennyire agyafúrt számítók, és fütyülve az ország érdekére: egyik sem vállalja, hogy egy választási győzelem után …
Continue reading Volt egy pillanat…

Külügyi vízfolyás…

Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette: magyar diplomaták kísérték át a Balkánon Nikola Gruevszki macedón ex-kormányfőt. Ezt eddig is tudtuk, de engem azért zavar néhány apróság… Például az, hogy miért?  Mert menekült az igazságszolgáltatás elől? Az nem bűnpártolás, jobb helyeken? Netán szolidaritásból: ki tudja, mikor fordul a kocka? Tudomásom szerint – ha bízhatunk Szijjártó hivatalában – egy biztonságosnak …
Continue reading Külügyi vízfolyás…

Harminc évet a harminc évért!

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bevallom, nehezemre esik ez a megszólítás, mert azt gondolom: ön méltatlan erre a címre – de én úgy tanultam, hogy az ország első emberének ez akkor is jár, ha nekem nem szimpatikus, vagy ha arra érdemtelen! A választók döntését illik tisztelni, még akkor is, ha meglehetősen tisztességtelen módon lett megkérdezve véleményük… Úgy …
Continue reading Harminc évet a harminc évért!

Emlékezzünk!

Augusztus. Kánikula, vízpart, koktél… Ma magától értetődően valami narancskarikás-napernyős jéggel teli csoda ez utóbbi – de nem is olyan rég sokaknak a koktél szó a “szegény emberek atombombáját” jelentette. Molotov koktél… A legtöbb embernek ez jut eszébe a volt szovjet külügyminiszter nevéről, pedig a Hitler-Sztálin paktum aláírása is hozzá kötődik – éppen ma 79 éve. …
Continue reading Emlékezzünk!

Senkit nem hagyunk az út szélén!

Az út szélén csak a szar maradhat… akár pelenkába csomagolva – akár szimplán annak tekintve: hajléktalanok, betegek, nyugdíjasok, munkanélküliek… Most mindent elborít a saját lábán állva kakis pelenkával dobálózó gyermek fotója… Én pedig aggódva figyelek: jön a beígért szeptember! Vajon ezúttal miről terelik el a figyelmünket?

Hír(telen)halál

Arra ébredtem, hogy lelépett az N1 Tv stábja. Még tán szürcsöltem a kávémat, mikor kiderült, hogy a ZOOM Hírmestere – a Népszabadság utolsó főszerkesztője – elhagyja a fedélzetet. Nem tudom, süllyed-e a hajó (a színvonal egy év alatt a semmiből szökött az egekbe – majd mostanában csúszkált lefelé…). Mire mindebből ocsúdni próbáltam, már indultak is …
Continue reading Hír(telen)halál

Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök “csúnya dolognak” és egyben “kollektív zaklatásnak” …
Continue reading Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

A hét képe: Bemutatom a barátom

  Szoros kapcsolat áll fent közöttünk, megérett arra, hogy a nyilvánosság elé tárjam… Ma készült róla ez a kép, de nem új a viszony: hosszú hetek, azt hiszem, talán már hónapok óta tart! Voltak nehéz pillanataink, merthogy van ugyan figyelmeztető lámpája, de a kis huncut nem használja… Így a már hetek óta plátói kapcsolatunk akkor …
Continue reading A hét képe: Bemutatom a barátom

Dögöljmeg, Kedvesem!

Basszamegazég!Nem, nem szokásom ez a stílus, most azonban ez a visszafogott verzió!!!Nem tudom, hogy a kormány egészségpolitikájától, vagy az ellenzék szörszálhasogatós-szájtépős semmitevésétől érzek nagyobb késztetést, hogy viszontlássam a vacsorámat… Azt tudom, hogy már naponta futok bele olyan bejegyzésbe, hogy valamelyik barátom, ismerősöm műtétre várva arra kér, dobjak már egy kis vért a nevére! Amellett, hogy …
Continue reading Dögöljmeg, Kedvesem!