– Szia! – köszöntem rá a fiúra, aki mögémparkolva épp kiszállt az autójából. Rám nézett, de szóra sem méltatott, így én is gyorsan túlléptem a dolgon és haladtam tovább az utamon. – Szia! – hallottam hirtelen egy bátortalan hangot, amikor elmentem mellette… Ezek szerint mégis hallotta a köszönésem, de csak… Tovább olvasom
Kisvirág kalandjai ezúttal a pálinkás üveg mellé vezetnek. Felnőttként vicces, szülőként azért hátborzongató történetek egy kislányról, aki csak jó akart lenni. Nem sikerült. Vagy talán mégsem ő volt a rossz? Tovább olvasom
Én csak így hívom: sznobkávé! És sokáig el sem tudtam képzelni, hogy ekkora összeget kiadjak egy kávéért… Csak azért nem mosolyogtam meg másokat, mert a kávé számomra szent dolog, és – ha a 3-4 órás alvásaimhoz hozzáadjuk a száz alatti vérnyomásomat – egyben igazi életcseppeket jelent. Kávé nélkül lehet élni, de… Tovább olvasom
Gondolkodtam, megosszam-e a nyilvánossággal ezt a történetet – de hát: ez az én blogom, az én történetem, és ez annyira én vagyok, hogy simán itt a helye! Azt még “kisgida koromban” megtanultam, hogy az arcfestő felszerelés egyik fontos kelléke az ülőpárna. Valahol az festék-ecset és az ecsettál között helyezkedik el… Tovább olvasom