„Én egy egyszerű háziasszony vagyok” – hangzott el az ezerszer idézett mondat Lévai Anikó szájából. Nos, ez a kép továbbra is ezt hivatott alátámasztani: csak semmi piperkőcség! A sokak számára megfelelő strandpapucs egy bokanadrággal tökéletes választás, hiszen mit tehet ő arról, hogy valami hopmesternek épp az jutott az eszébe, hogy… Tovább olvasom
Száz év… Néha dobálózunk vele, de valójában felfoghatatlan időtartam. Az egész világot nézve is csupán néhány embernek adatik meg, hogy átéljen ennyi időt. Hogy sok vagy kevés? Nyilván a tartalom dönti el. De száz gyertya fényében már sok dolgot láthat az ember… Sokan ma az ország Bálint gazdáját ünneplik, aki… Tovább olvasom
Dél van, most kellene a legvilágosabb legyen, mégis villanyfényből nézhetjük a Nap sugarait elrejtő fekete felhőket. Kiállok a szakadó esőbe, mielőtt magával ragadna a sötétség hangulata és inkább élvezem, ahogy a hűs víz elárasztja testemet, miközben mezítláb tapicskolok a terasz pocsolyáiban… Tökéletes pillanat! Igen, ez az én világom! Egyesülni a… Tovább olvasom
– Mit rinyálsz? Azt írsz, amit akarsz… – vágják időnként a fejemhez, ha meg merem kérdőjelezni a szabadság, a demokrácia jelenlétét. Márpedig ez gyakorta megesik, az idézet azonban a legenyhébbek közül való, minden jelzőtől megcsonkítva, pedig igen választékosan szoktak megnevezni… Igazuk lenne? Szeretném hinni, hogy igen! Hogy tényleg csak én… Tovább olvasom
Még. Pedig már minden voltam ebben az országban a szépkislányon kívül… Pufajkás, komcsi, áruló, és mert nem a propagandából szedem a gondolataim: a nácit is vágták már a fejemhez, ha épp a másik oldalt dicsőítettem érdemei szerint! Most azonban majdnem megdicsértek! Jó, csak közvetve, de azért megijedtem: mit rontottam el?!?… Tovább olvasom
Elsőszülött gyermekem – mondhatni a semmiből – császármetszéssel jött a világra. Nem altattak, így szerencsére hallottam, amint felsír, jelezve érkezését. Messziről egy futó pillantást is vethettem rá, majd elvitték… Alig vártam, hogy vége legyen a műtétnek és végre magamhoz szorítsam! Fájdalmakkal teli, mégis csodás pillanat volt, de egy örökkévalóságnak tűnt,… Tovább olvasom
Minden évben elhangzik a kérdés, és minden évben kétféle reakcióval szembesülök a válasz után: vagy az egyetértő megkönnyebbülés, vagy a szimpla döbbenet… Pedig a válaszom csupán egy határozott „nem”. Amiben az az igazán poén, hogy ha igent mondanék, akkor is ez a két reakció lenne, csak fordítva. Tényleg ennyire kettészakadt… Tovább olvasom
Vannak dolgok, amik meg tudnak változni – és vannak, amelyek soha!
Józsi bácsi hétfőtől péntekig minden reggel útnak indult a munkahelyére. A hivatalos verzió szerint héttől háromig építette a szocializmust, de őt inkább a szakszervezeti beutaló hajtotta, amihez hozzájutva nyáron majd elviszi az asszonyt kicsit a Balatonra. Előtte még a hétvégén letudta a kommunista műszakot: kifestették a gyerek iskoláját. Egész jó… Tovább olvasom
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek: valami elkezdődött! Harminc év távlatából ma már mindenki úgy emlékszik, ő maga is részese volt, de ez persze nem igaz… Rendszerváltók voltunk, akarva-akaratlan – de azért korántsem volt ez annyi ember érdeme, mint ahányan ma hirdetik magukról! De ez a lényegen cseppet sem változtat, a… Tovább olvasom