A legtöbb vallás különleges figyelmet fordít erre a napra: ezen az éjszakán a legvékonyabb a fal a két világ között. Hogy a mi világunk és a szellemvilág, vagy a túlvilág között, és hogy mi is történik ilyenkor – ez már hit és ízlés kérdése.
Amikor kicsi voltam, nagyanyáim Mindszentek ünnepét tartották ezekben a napokban, és mindenki Halottak napjáról beszélt. Akkor még szerettem is, mert bár nem volt munkaszüneti nap, de volt sok virág, meg sok gyertya – és mindkettő jó érzéssel töltött el. Bevallom, mióta egy temetői séta során azt tapasztaltam, hogy egy engem nem kedvelő rokon látogatása után az általam korábban vitt csokor megtaposva hevert a sír mellett – azóta nem járok oda, legalábbis megemlékezni.
Nagyon tetszik azonban a pogány Samhain szertartása, amelyben az ősi magyar hagyományok épp úgy fellelhetők, mint a ma oly népszerű halloween szimbólumai – különösen azért, mert a töklámpás csupán mint kereskedelmi termék született Amerikában, eredetileg a kelta, és más természet közeli vallásokban volt hivatott elűzni az ártó szellemeket.
Ha már Amerika: ettől a „csokit vagy csalunk” típusú halloween hagyományoktól én személy szerint hányok… De az, hogy maskarába öltözve csapjanak egy jó bulit – hát miért ne tennék? Még örülni is kéne talán hazai felbukkanásának, hiszen közismerten az egyik legbúskomorabb nemzetként emlegetnek minket. Vagyis, ha itt, a Busójárás hazájában nem is vagyunk rászorulva, hogy egy saját hagyományokkal nem rendelkező kultúrától szerezzük be ünnepeinket, azért egy jó buli lehetőségétől nem kell megfosztanunk magunkat.
És különben is: bár kevesen tudják, de ez a nap a magyar hadtörténelem jeles eseménye! 1485. október 31-én foglalta el Mátyás királyunk Bécset, tehát eredetileg innen ered ősi ünnepünk, a Hello Wien!
Hát helló! És – hátha ezzel elűzöm a mások elfogadására való képtelenség ártó szellemét: búúúúúúú!
Mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén a sírok néhány órára fénybe öltöznek.
A katolikus hit az üdvözültek, a szentek emlékének szenteli november 1-jét, s mindazoknak, akik már eltávoztak a földi világból.
A gyertyaláng Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét.
A gyertyák a halottakért égnek, a tűz megtisztulást hoz. Mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén a sírok néhány órára fénybe öltöznek. A katolikus hit az üdvözültek, a szentek emlékének szenteli november 1-jét, s mindazoknak, akik már eltávoztak a földi világból. A gyertyaláng Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét.
Miért is ne bulizna ezen a napon, aki akar? A mi hagyományaink szerint inkább a szomorú megemlékezésről szól ez a nap, emlékezés a halottainkra, ami nem fér össze a bulizással. De bulizzanak a gyerekek, számukra ezek az emlékezések nem működek, ha nem ismerték az elhunytat. Viszont megrendítő, hogy mennyi méltatlan történet van, eltulajdonított virágokról, megrongált sírokról, ez a megtaposott virág is felháborító.
Mammy 2012. nov. 1. 22:03
Október 31. a reformáció napja. Vagyis az még nem a mindenszentek ünnepe. Mindenszentek ünnepe november 1., a halottak napja pedig november 2. Olcsó, buta, kozmopolita demagógia ezeket összefüggésbe hozni az angolszász világból importált szeméttel, amit halloweennak mondanak. Nálunk, Magyarországon, a keresztény kultúrkörben nem szokás halloweenezni. Nálunk, Magyarországion mindenszentek ünnepe van és halottak napja van. A mindenszentek ünnepét a negyven évig diktatúrát építő, amúgy pedig a velejéig romlott, gonosz, hazug, csaló, nota bene vallás- és egyházellenes, kommunista diktatúra száműzte az ünnepeink sorából. Ezért fordulhatott elő, hogy az úgynevezett szocializmus idején agymosott nemzedékek ma csak halloweenezni akarnak. A cikked – aminek a címe különösen gusztustalan és az ünnephez méltatlan – felületes és sivár. Legalább utánanézhettél volna az ünnep és a szokások eredetének.
1. rodosto1 2012. 11. 02. 1:30
Így van. Köszönöm.
2. Didgeridoo 2012. 11. 02. 18:39
Nem! Ne bulizzanak ilyenkor! Ünnepeink nem a bulizásért vannak. Ünnepnapokon bulizni különösen bunkó, faragatlan dolog. Az év többi, nem ünnepi napja alkalmas a bulizásra, de az ünnep, mint olyan, nem. Pontosan azért nem, mert ünnep. Ide tartoznak még a nem ünnep emléknapok, így különösen a történelmi gyökerű nemzeti gyásznapok is (pl. június 16., október 6., november 4.). 1993-ban és 1999-ben, de 2002-ben is volt nemzeti gyásznap. 1993-ban dr. Antall József miniszterelnök temetése napja, 1999-ben a deutschlandsbergi buszbaleset iskolás áldozatainak temetése napja, 2002-ben a móri tragédia áldozatainak temetése napja volt nemzeti gyásznap. Azon szórakozóhelyek, lokálok és mulatók, amik a kormányzati kérés(ek) ellenére aznap műsort szolgáltattak, vétettek a keresztény kultúra és az erkölcs ellen.
Kedves Vélemény!
Október 31. a takarékosság nemzetközi világnapja is… Én azonban nem írtam napokat, mert nem volt jelentősége. “Ezekben a napokban”, ugyanis régen nem társult hozzá munkaszüneti nap, így a hozzá legközelebb eső 1-2 hétvégén járták a temetőket az emberek, és szinte mindegyik nap égett gyertya.
Nálatok Magyarországon természetesen lehet tilos ezekben a napokban a bulizás. Nálunk Magyarországon azonban – bár már sok dolog megváltozott – MÉG nem kötelező kereszténynek lenni. Így akár bulizhatnánk is egyet…
Mindamellett én továbbra is viszolygok ettől a csokikolduló amerikai izétől. A töklámpásnak és a halloweennek csak annyi köze van Amerikához, hogy ők csináltak belőle bizniszt! A természeti népeknél ered a gyökere. És nálunk Magyarországon ennek van némi tradíciója, még azelőttről, hogy Koppányt felnégyelték volna és birtokán megalapíthatták a bencések apátságát.