Közlekedj okosan – ha tudsz!

abd09ab4-cf36-4434-8c4c-7ab5c429ff4f.jpeg

 

 Értem én, hogy kell a rendőr a kilakoltatásokhoz… És nem marad arra kapacitás, hogy a város élhető maradjon… Tudomásul vettem, ha nem is értek egyet vele! 

Csak csendben kérdezem: nem lehetne az ilyen nagyobb gócpontokhoz – legalább madárijesztő szerű dísznek – odaküldeni egy-egy rendőrt?

Értem én, hogy az a tény, mely szerint én elkésem – nem érdekel senkit! Ez teljesen jogos, mondhatni szerencsés! És természetesen: magánügy! Ahogy az is, ha a Dohány utca  És a Blaha Lujza tér közötti cirka 50 m-es szakaszt 20 perc alatt sikerül megtegyem.  Meg az is, hogy ez mennyi plusz üzemanyagba kerül… 

Az már azonban közügy, hogy ezt nem egyedül teszem, hanem sokadmagammal berregünk a dugóban teljesen feleslegesen csak azért,  mert néhányan képtelenek betartani azt az alapvető szabályt, hogy a kereszteződésbe csak akkor hajtsanak be, ha át is tudnak haladni rajta… 

Ezzel azonban nemcsak a környezetet szennyezik – bár és önmagában is fontos dolog kellene legyen – hanem egyszerűen: lebénítják a várost! Konkrétan ez a néhány autó meggátolta, hogy a körút forgalma tovább haladjon. Aminek köszönhetően a mellékutcákból nem tudtak az autók sem kifordulni. Ami egy pillanat alatt az összes környező mellékutcára kihatott, amitől viszont a környező főutak is lelassultak, beálltak.

És ez csak egy a sok csomópont közül! Mégis elegendő lenne csupán néhány hasonló kereszteződésbe kirakni egy-egy dekorációs rendőrt, akinek irányítania sem kellene, csak jelenlétével meggátolnia ezt a bosszantó jelenséget!

Igaz, azért fizetni kellene – míg a hasonló képek remekül igazolják a tervezett dugódíj létjogosultságát, amit viszont mi fizetünk! Pluszban! 

Mellesleg: az is remek megoldás lehetne, ha betartanánk a szabályokat! De lássuk be:  nem lehet hirtelen egy egész nemzedéket „megnevelni”, különösen addig, amíg “atyáink” odafent azt tanítják nekünk, nem kell foglalkozni holmi szabályokkal! Bőven elegendő, ha van vastag borítékunk, hosszú – jól irányított – nyelvünk, vagy jó családfánk, esetleg kollesz-brancsunk – és boldogan élhetünk egy következmények nélküli országban! 

Na jó, kicsit dugósan! Mert ugye: a rend őrének más a feladata…

935cfec1-a9b6-4db1-a610-ff434b67a2fa.jpeg

Ha tetszett, add tovább:

Discover more from MammyPress Média

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Similar Posts

  • Kórház a stadion szélén

    Szép lett a „Fradi pálya”! Oké, nekem nem minden tetszik, de azért megfelel, a játékminőség árnyékában egyenesen kiváló a stadion! Nem spóroltak semmivel, legfeljebb itt-ott „ki” egy csepp anyagot – de az egy másik történet… Most csak gyerekkorom „libalegelője” érdekel, ahogy akkor hívtuk a pályát, ha bosszantani akartuk nagyapámat! Sokszor lett azóta – nagyon helyesen…

    Ha tetszett, add tovább:
  • Arcpirító ünnepség

    – Még sincs olyan hideg! – gondolta valaki ebben a momentumban pillanatban… Vagyis akkor semmi nem gátolja meg őket abban, hogy – hosszas tűnődés után – megünnepeljék 1956-ot! Igaz, én azt sem tudom: mit lehet ezen ünnepelni? Elég szarul jöttünk ki belőle, sokan meghaltak… Igen, van, aki szabadságharcosként. Van, aki ártatlan áldozatként és van, aki…

    Ha tetszett, add tovább:
  • Gondolkodom, tehát… – avagy a szabad döntés megoldóképlete

    Adva van egy probléma, kérdés – mindegy, hogy társadalmi, gazdasági, családi vagy épp személyes – célszerű körbejárni minden oldalról. Nem érthet mindenki mindenhez, több szem pedig többet lát – ezért fontos, hogy legyen egy grénium, amely segít ebben. És mert el kell dönteni, melyik A Megoldás, ezért kell egy döntéshozó… Ennyire egyszerű! Vagy mégsem? Ha…

    Ha tetszett, add tovább:
  • Másvilág

    Hatalmas szempár mosolyog felém – jó helyre jöttem! Ahogy közeledek felé, próbálom végiggondolni, mit is kérdezhetnék tőle… Nem könnyű feladat, hiszen nem szeretném a bulvár szintjére vinni a beszélgetést, nem akarok szenzációt a tragédiájából! De szeretném, ha a világ megismerné, mennyire más kultúrák, értékrendek léteznek a nekünk megszokottakon kívül… – Ülj csak le! – invitál…

    Ha tetszett, add tovább:
  • |

    A hírek szerelmese

    Még négyéves sem voltam, amikor a Rákóczi út egyik újságpavilonja jelentette számomra az otthon melegét. Mai fejemmel, anyaként visszanézve ettől azért néha elkerekedik kissé a szemem, mégsem panaszként jegyeztem ezt le, hiszen nem csupán gyerekkorom legboldogabb időszakát jelentette nekem, de olyan lehetőségeket is teremtett, amelyekről a legtöbb (hmmm! kis pisis) ovistárs nem is álmodhatott magának….

    Ha tetszett, add tovább:
  • | |

    Szeretem ezt a kurva országot – mert csak!

    Mindent elolvasok, amennyire időm engedi – mert egyrészt ezt tanultam… másrészt, mert minél több információm, szemszögem van, annál tisztább képet láthatok a valóságról. Arról a valóságról, ami nem is mindig olyan egyértelmű! Ezúttal a Facebookon található „Gondolkodó” egyik megosztása gondolkodtatott el: a Zárójel című portál egy írását tette közzé Ünnepi gondolatok a kurva országhoz címmel. Azt kérdezték…

    Ha tetszett, add tovább:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük