Avagy Budapestre lassan beköszönt az ősz!
Hogy van-e élet szeptember után – nos, ezt ma még nem tudhatjuk meg! Elvileg van, méghozzá – hetek óta hallgatjuk – várhatóan sokkal szigorúbb rendben, hiszen Nyugaton (és ezúttal Délen is!) fokozódik a helyzet! Épp csak: nem tudjuk még, hogy mik lesznek az új szabályok!
Két hete volt figyelmeztetés, hogy a szennyvízből kimutatható anyagok alapján várható az esetszámok növekedése. Mondjuk, nem emlékszem – pedig eleinte lelkesen figyeltem minden rezzenést – hogy tavasszal publikáltak volna ilyen adatokat… Bizonyára az elmúlt hetekben fejlődött ez a tudományunk! A lényeg, hogy ezúttal tudtuk: növekedés várható!
Be is harangozták múlt héten, hogy szeptember 1 után ne tervezzünk nyaralást! Mondjuk én nyáron is csak terveztem, vagy inkább álmodoztam, de ez az én bajom. Na jó: sokunk baja, de hát ennyit érünk, így jártunk! A lényeg, hogy szeptembertől is csak az iskolába készülök kirándulni egy-egy szülői értekezletre, ha lesz! Kéne, mert érettségizni kéne a Kölyöknek, lenne mit átbeszélni…
No, de ne térjünk el holmi egyedi problémákra: ott tartottunk, hogy a növekedő esetszámok miatt nem nyaralunk az ősszel (sem)! Amit kicsit nehéz értelmeznem, pedig én ismerem a „tendencia” fogalmát, csakhogy ezzel a vírussal kapcsolatban egyetlen dolog biztos, hogy minden bizonytalan! Tehát vagy van veszély – és akkor nem két hét múlva kell lépni és megelőzni, hanem most! – vagy nincs! Akkor meg nem riogatni kéne! Kivéve, ha tervezett a veszély, de ebbe most inkább nem mennék bele…
Ellenben törvénytisztelő állampolgárként (az talán még lehetek) szeretném – így péntek délben – tudni, hogy keddtől mégis milyen szabályokat kell majd betartani! Csakhogy a szóvivői stáb – miután távolságtartás és maszk nélkül átbulizta/átdolgozta az augusztust – jelenleg karanténban, így minden szokásos tájékoztatás elmaradt: nem tudom, mit kell majd követnem!
És nincs olyan, hogy „bejelentés majd ekkor, figyeld a közszolgálatot”! Nem: nézzed egész nap, mert úgyis ráérsz! Aztán hátha mondanak valamit, ha meg nem, akkor közben legalább szép tisztára moshatják az agyadat… Még szerencse, hogy ha végre születik valami szabályozás, akkor az ellenzéki akármi azonnal hangosan rikácsolva felháborodik, és annak a hangja úgyis eljut majd hozzám is!
Hogy hogyan szervezze az életét, akinek ráadásul a rendezvények jelentik a munkát és a megélhetést? Az meg magánügy! El lehet menni közmunkára vagy katonának, de ha túl élte az elmúlt hónapokat, akkor ezután is fel fogja magát találni! És pont annyi segítségre számíthat a rendelkezések nyomán… (Mondanám, hogy inkább kicsit kevesebbre, mert kiürült a büdzsé – de eddig sem volt semmi, azt meg nehéz csökkenteni!)
Oké, én is igyekeztem eddig is megállni a saját lábamon, ami kicsit kisebb és csámpásabb, mint mások saját lába, de legalább az enyém! Hogy miért pont most zavar az a tény, hogy tesznek a fejemre? Mert ez a mentalitás – fűszerezve azzal a viselkedéssel, példamutatással, amelyet (túl)nagyra becsült vezetőink mutatnak – nagyban hozzájárult, hogy az emberek mentalitása a „vigyázni kell, tartsuk be az alapvető szabályokat” vezérszálról a „leszarom, nincs itt semmi” felé terelődött! Értelmetlen, logikátlan, kivételezésekkel és korrupcióval tűzdelt intézkedésekkel megsemmisítették azt az „átkosban” beidegződött reflexet, amely a járvány kezdetekor a többséget fékezte!
És ettől lesz az egész ijesztő és egyben piszkosul veszélyes!
Utóirat: meg vagyunk mentve!
Aggodalomra semmi ok: gyakorlatoznak az illetékes szakemberek! A péntek déli hírek a várható szabályozásokról ugyan még nem tudtak beszámolni, de erről szerencsére igen! A gyakorlat szerint egy fertőzés-gyanús utas miatt a turistabusz sofőrje adott le jelzést, ezért már a határon vártak rájuk! A súlyos eseteket mentővel vitték a kijelölt intézménybe, a többiek vizsgálat után a megfelelő karanténba kerültek.
Csak csendben jelzem: egy külföldi turistacsoportban indulás után jelentkező gyanús beteg lehet, hogy végigfertőzi a csoportot és valóban kell intézkedés (van: automatikusan karanténba kerülnek, ha nem perkálnak sok-sok pénzt két tesztre), de mitől lennének a súlyos esetek? A lappangási időről hallott már valaki??? És ők ezt gyakorolták, amelyből a protokoll születik…
Amit érdemben ezek szerint még mindig nem sikerült megszülni!