Ébresztő helyett

Első és utolsó, hogy ebben a témában közzéteszek bármit a 2026-os választások előtt. Ez a bejegyzés is eredetileg egy hozzászólásként született meg, mert mostanában nem szoktam semmi olyat írni, ami pártpolitikát érint. (Régen sem ez volt a cél, de ma már minden emberi tényezőt átsző a politika undorító pókja!) Az ok egyszerű: én nem bírom Magyar Pétert! És főként nem bízom benne (erről majd még később), de próbálok nem gátat vetni egy folyamatnak, ami most épp hozzákapcsolható. Mert benne ugyan egy percig sem bízok, de kezd mögötte megszületni egy stabil, ébredező tömeg, amiből még alakulhat ki jó dolog – én pedig ezt egyetlen szóval sem szeretném hátráltatni… (És az idei Pride már visszaigazolta, hogy ez a tömeg nélküle is működik!)

Már évekkel ezelőtt is sokszor leírtam, hogy szerintem miért törvényszerű az ellenzék „bénasága” (már azon az apró tényen kívül, hogy ha bárki érdemben felbukkant, az csirájában lett minimum „karaktergyilkolva”!). Két fő oka van:

• Ezt a kormányt békésen leváltani nem lehet! Nincs olyan kreatív forgatókönyv, amiben reálisan szerepelhetne, amint Orbán Viktor átadja a kamrakulcsot: „na jó, nyertetek – most ti jöttök!”. Ő és „csapata” nem csak a pénzért és hatalomért, hanem az életéért, a szabadságáért küzd és minden eszköze megvan ehhez. Most, amíg nyerésben van! Mert ellenkező esetben mindent elveszít, így tehát a cél érdekében nem fog megriadni semmitől. Egy kevésbé békés út pedig óhatatlanul áldozatokat követel, aminek a felelősségét senki nem szívesen vállalná magára… (A felelősségvállalálás amúgy is kiment a divatból, de ki merné megkockáztatni, hogy utcára hív embereket, nekimennek mondjuk a TV-nek, vagy bárminek – és ott elveszít néhány embert a dulakodásban? Vagy kerekedik belőle egy polgárháború? „Teccetek volna forradalmat csinálni!” – na ja, mert az olyan egyszerű!)
• Nincs egyetlen működő rendszer az országban! Béna az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, az ipar, a kereskedelem… és sorolhatnám a végtelenségig – miközben olyat sajnos nem tudok mondani, ami működik! Az emberek többsége a túlélésért küzd, nincs rajtuk mit megszorítani… Ellenben minden területen olyan „vezetők” vannak, akik szakértelemmel nem feltétlenül rendelkezve egyetlen ember iránymutatását lesik: Orbán Viktorét. Sok helyen kiszervezve, civilként ténykednek – így le sem lehet őket váltani. Mindezt üres(? ha csak üres lenne!) kassza mellett, elképesztő kötelezettségekkel nemzetközi porondon is… és folyamatos ellenszélben! Nincs az a párt, amelyik ilyen körülmények között képes lenne érdemi kormányzásra, vagyis az Orbán utáni első győztes bukása garantált!

Ha azonban lenne annyi felhatalmazása, hogy visszaállítsa valamennyire a pongyola- és salátatörvényekkel tarkított jogrendet és a demokráciának legalább a jogi hátterét, akkor erre azért nagyon jó lehetne… Hogy legalább elindítson valamit, amiből majd megszülethet egy működőképes Magyarország! Ha Magyar Pétert nem is tartom erre alkalmasnak, a mögötte álló emberbázis erejét igen! Ezért lenne fontos, 2026-ban bárki, aki nem Orbán, érdemi döntésekre alkalmas módon nyerjen, és maradjon felette annyi kontroll, hogy ezt ki lehessen követelni, ha önként nem menne…

Magyar Péterről azt gondolom, hogy nem pusztán Orbán embere, de egyenesen ő állította pályára. És nem véletlenül, hanem pont a fentebbi dolgok miatt. Léte és győzelme ugyanis elhallgattatná a hazai demokráciát megkérdőjelező nemzetközi hangokat, így szabadon áramolhatna a pénz újra. Legyen az EU-s támogatás vagy befektetői tőke… Mindenki megnyugodhatna, hogy lám, itt aztán demokrácia van! Elkerülhetetlen bukását követően pedig betonbiztosan térhetne vissza a mostani hatalom, esetleg egy addig felépített helyettesi rendszerrel, hogy ők nyugodtan élvezhessék a nyugdíjas éveket… (Lássuk be: ők sem fiatalodnak – és a magánynugdíjpénztárat már kimerítették!)

Azt azért nem tartom kizártnak, hogy Magyar Péter időközben vérszemet kapva önálló életre kelt, de erre nem látok egyértelmű jeleket… és nincs is nagy jelentősége. Majd az idő cáfol vagy igazol! A tömeg egyelőre mögötte van – és abból még születhet valami jó! Évek óta ez az első, ami legalább halvány reménysugárral világítja meg azt a tényt, hogy a történelem évezredeinek tanulsága szerint még egy rendszer vagy korszak sem tartott örökké…

Ha végre bukik ez a kormány… – akkor az szinte mindegy, hogy ki bukik még bele négy év múlva! Az számít, hogy utána egy demokráciára alkalmas ország lesz, vagy egy kellően bebetonozott alap a mostani folytatásához…