A nő – szerintem
Csak egy poén volt…
A teremtés koronájának egy általam kedvelt lombja – az eladhatóságról beszélgetve – a nő meghatározásánál olyan hölgyeket emlegetett, akiknek az Oscar-díjat nem Hollywoodban osztották ki.
Ez volt az a pillanat, amikor kivételesen nem szavakban, hanem egy képben jelent meg előttem, mit jelent számomra a nő.
Megpróbáltam ezt a képet láthatóvá tenni… Lehetetlen küldetésnek tűnt, hogy sikerült-e valamennyire, azt már nem az én tisztem eldönteni. Aki azonban ismer egy kicsit, az tudja, hogy sosem vagyok elégedett, ezért megpróbáltam mellé szavakkal is festeni, hátha abban jobb vagyok.
A nő… szerintem az a teremtmény, aki biztosítja a gyökeredet, miközben képes új életet teremteni. Aki kitart, akár mennyei, akár pokoli lét övezi, és akinek mindegy, hogy éjjel van vagy nappal. Aki képes működtetni maga körül mindent. Aki része az örök körforgásnak, és részévé tesz másokat is.
Aki újra és újra képes újjászületni, újrakezdeni – ha kell, főnix módjára, egy marék porból. Akiben ott a végtelen erő és a végtelen lehetőség.
És akire mindez akkor is igaz, ha egyszerűen csak elaprózva árulja a testét… mert mindig akad, aki csak az anyagot látja benne.

Discover more from MammyPress Média
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
