Ezen a héten ünnepeltük Szent Iván éjszakáját – ezért a meteorológusok szerint még most szombaton is alacsonyan szállnak majd a boszorkák az égen! Na jó, de komolyan: eláruljam a titkot, hogy mi áll a seprűn való száguldozás hátterében? Nos, a dolog viszonylag egyszerű: erre való a Boszorkánykenőcs!
– Ez fantasztikus! – kiált fel mellettem egy fiatalember… Én pedig már-már pánikszerűen menekülnék: hírhedt arachnofóbiásként azzal kellett szembesülnöm, hogy hatalmas óriáspókok másznak fel a Gellérthegy oldalán! Szerencsére nem valami űrből érkezett szörnyek szállták meg a hegyoldalt – csupán egy különleges látnivalóba csöppentem bele: a Herman Ottó év egyik legkiemelkedőbb… Tovább olvasom
Úgy kell nekem, miért szeretem?!? A többség simán elment volna mellette a Facebook idővonalán, nekem azonban rá kellett kattintani: „A túlértékelt József Attila helyett olvassunk Kosztolányit”! Mi van? Lehet egy József Attilát túlértékelni? Különösen ma, amikor verset, vagy akár szépirodalmat – de lassan már ponyvát is – csak elvétve olvasnak… Tovább olvasom
Hatalmas szempár mosolyog felém – jó helyre jöttem! Ahogy közeledek felé, próbálom végiggondolni, mit is kérdezhetnék tőle… Nem könnyű feladat, hiszen nem szeretném a bulvár szintjére vinni a beszélgetést, nem akarok szenzációt a tragédiájából! De szeretném, ha a világ megismerné, mennyire más kultúrák, értékrendek léteznek a nekünk megszokottakon kívül…